Kezdőlap             Blog             Filmek             Történelem             Adattár             Kapcsolat            

Filmek, érdekességek, kultúra és a történelem honlapja.
Filmelemzések és történelmi jegyzetek, Harmat Árpád Péter tollából

A hét mesterlövész - The Magnificent Seven (2016)

A hét mesterlövész - The Magnificent Seven (2016)

 

Aki a western műfaj kedvelője, annak szinte kikerülhetetlen film John Sturges 1960-as alkotása, az eredeti "Hét mesterlövész". Emlékszem először még kisgyermekként láttam és maga a sztori nagyon megfogott. Hét kemény rosszfiú, akik életükben először (és néhányan utoljára) valami jót is akarnak tenni, mielőtt Isten ítélőszéke elé kerülnek. Yul Brynner, Steve McQueen és Charles Bronson fantasztikus mozija nagy filmélményt nyújtott akkoriban. A férfias helytállás eposzát nézhettük, az igazi westernek teljes eszköztárával. Hősöket láttunk, a jó és a rossz küzdelmét, melyben csak fokozta a katarzis érzését, hogy a jók nem is egyértelműen jók, hiszen csak jó útra tért rosszfiúk ők is. Tetszett a szűkszavúság, a keménység, a mexikói falu megsegítésének gyermeteg idealizmusa. Élveztük és újra meg újra megnéztük kamaszként, majd felnőtt fejjel is.

Mindig is volt abban valami felemelő, amikor az erős megsegítette a gyengét és szinte reménytelen küzdelemben, hősies harccal védelmezte meg egy másik hatalommal szemben. A filmes siker ősi receptje ez már időtlen idők óta. A Hét mesterlövészben egy maroknyi főhős képezi ki a földműves mexikóiakat, majd együtt védik meg a falut a gonosz túlerővel szemben. És közben ráébredünk: a hét férfi valójában önmagával harcol, a múltjukkal és bűneikkel küzdenek. És vezekelnek. Jó sztori, lehetetlen nem beleszeretni. 

Idén, 2016-ban Antoine Fuqua alighanem ezt az érzést akarta megidézni, mikor a "Mélyütés" után újra "felmelegítette" a történetet és megrendezte az újra-feldolgozást Denzel Washington -nal, Chris Pratt -tel és Ethan Hawke -kal. Az eredmény pedig sajnos felemás lett. Valahogy az új generáció nem tudta "utolérni" a nagy elődöket. Pedig nem voltak nagyobb színészek Bronsonék sem, csak valahogy jobban állt nekik ez az egész. 

A 2016-os Hét mesterlövészt sokan vártuk (köztük én magam is) de sajnos nagyot csalódtunk. Unalmas lett, egyhangú és a western műfajától távol álló. Mintha egy csapat városi ficsúrra cowboy kalapot adtak volna azzal, hogy borostásan keménykedjenek kicsit a prérin, amikor az autópályáról letérve a helyszínre viszik őket. Nem éreztük valódinak az egészet.

Denzel Washington ugyan képes keményen a kamerába hunyorogni (ez sem megy ám mindenkinek) de itt nagyjából véget is ér tudománya, már ami a western műfajt illeti. (Mondjuk nem is ezért szeretjük annyira.) Chris Pratt kétségtelenül jól mutat a mozivásznon (mondjuk ilyen fenotípussal hol nem mutatna jól), de ettől messze nem lesz belőle cowboy. Ethan Hawke is mindent megtesz a hitelességért (ez érezhető is erőlködésén) de inkább az elkaparást látjuk (a "küszködik mint disznó a jégen" hasonlat jegyében).

Felmerül bennünk: vajon hogyan ítélnénk meg a filmet, ha nem ismernénk (és szeretnénk) az 1960-as, eredeti bronsoni változatot? Nos, kábé ugyanígy, mert a hitelesség akkor is döntő, ha nem ismerjük egy-egy sztori "előéletét". (Azonkívül több barátom is úgy nézte meg a "Hét mesterlövészt", hogy nem is hallott az 56 évvel ezelőtti előzményekről, és kábé ugyanazt érezte, amit fentebb leírtam.)

Hogy mi kellett volna a sikerhez? Hitelesség, eredetiség, önálló gondolatok, mondanivaló és sokkal jobb rendezés. Az is jót tett volna az egésznek, ha valahogy képes (és mer) elszakadni az 1960-as verziótól. De nem mert és nem is tudott. Értékelésünk éppen csak közepes, sajnos nem lehet rá többet adni 5 pontnál.

Értékelésünk: 5 / 10