Kezdőlap             Blog             Filmek             Történelem             Adattár             Kapcsolat            

Filmek, érdekességek, kultúra és a történelem honlapja.
Filmelemzések és történelmi jegyzetek, Harmat Árpád Péter tollából

Észak-Korea, mint veszélyforrás a világra

Észak-Korea, mint veszélyforrás a világra

 

A koreai félsziget a XX. század közepén került először a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor 1945 -ben a második világháború során, az 1910 óta ott állomásozó japán katonaságot északról szovjet, délről pedig amerikai seregek győzték le. Korea felszabadult a 35 éves japán uralom alól, ám rögtön ketté is szakadt, mégpedig a 38. szélességi kör mentén. Ettől a vonaltól északra kommunista rendszer, délre kapitalista berendezkedés alakult ki. A Szovjetunió és Kína az északi államot, az USA a délit támogatta. 

A két állam közt nem késett soká a háború: az északi kommunista diktatúra már 1950 június 25 -én megtámadta a délt és ezzel kezdetét vette a 3 éves koreai háború, mely csak 1953 július 27 -én ért véget. A harcokba először az Egyesült Államok avatkozott be, amikor segítségül küldte 8. hadseregét, hogy a déliek ki tudják védeni a kommunista agressziót, majd Kína is mozgósított egy közel fél milliós katonai kontingenst hogy a déli offenzívát meg tudja állítani, még határai előtt. A két fél végül a félsziget közepén patthelyzetbe került és megállapodásra kényszerült: északon Phenjan központtal egypárti kommunista diktatúra kezdett működni (kínai és szovjet támogatással), míg délen, Szöul  városa körül nyugati mintájú, Amerika-barát rendszer létesült. A fegyverszünetet nem követte békekötés (ez máig elmaradt). 

A két ország 1953 és 2017 közt teljesen eltérő fejlődési utat járt be: míg délen egy nagyon fejlett és erős gazdaság alakult ki, mely egyébként a világ 11. legnagyobb GDP -jét állítja elő (nagyobbat, mint Oroszország), pontosan 1,4 billió dollárt, addig északon egy szegény és minden bevételét hadseregére fordító diktatúra formálódott.

Délen 52 millió ember él, modern nagyvárosokban, melyek lakói a Samsung és Daewoo óriásgyáraiban dolgoznak, szabad, többpárti demokráciát működtetve, északon pedig a Kim család sztálinista diktatúrájában 25 millió ember tűri a legkeményebb kommunista rendszer szegényes mindennapjait. Észak-Korea első vezetője , Kim Ir Szen 1994 -ig vezette az országot, majd következett fia, Kim Dzsong Il, aki  1994 és 2011 közt uralta a kommunista Koreát, végül következett a dinasztia alapító unokája Kim Dzsong Un, aki az elmúlt 6 évben irányította az államot. Mindhármójukat három cél vezérelte:

a kommunista Kína védnöksége alatt fenntartani a kommunista diktatúrát Észak-Koreában

óriásira fejleszteni az Észak-koreai hadsereget

beindítani egy atomprogramot, mely elrettenti a világot attól, hogy Észak-Koreára támadjanak, vagy teljesen elszigeteljék

Sajnos törekvéseiket siker koronázta: a kommunista rendszer töretlenül fennáll és ma Észak-Korea rendelkezik a világ 4. legnagyobb létszámú hadseregével. A globalfirepower adatai szerint jelenleg Kim Dzsong Unnak 945 ezer katonája van (csak Kína, az USA és India előzi meg, még Oroszország is mögötte van a maga 800 ezres haderejével). Ami a harmadik célkitűzésüket illeti: Észak-Korea egyértelműen tagja a Föld 9 atomhatalmának és az elmúlt hónapokban bizonyította: rakétarendszere is alkalmas a Föld szinte bármely pontjára nukleáris csapást mérni. Idén szeptember 3 -án egy 160 kilotonnás atombombát robbantottak fel, ami a hirosimai bombának több, mint tízszerese, novemberben pedig (pár napja) a hatótávolság és elérhető magasság (4475 km) terén igazolták, hogy akár több ezer kilométer távolságba is képesek atomtöltetet eljuttatni, új típusú Hwasong-15 rakétáikkal.

 

Úgy tűnik: Észak-Korea ma a Föld egyik legnagyobb kockázati tényezője, hiszen egyetlen ember kezében összpontosul a világ egyik legpusztítóbb nukleáris fegyverrendszere. A januárban épp 35 éves diktátor Észak-Koreában élet-halál ura, semmiféle testület vagy szervezet nem korlátozza hatalmát és most már a fél világ elpusztítására is képes. Nagy kérdés: mi kezdhető vele? Négy lehetőség adódik:

A világ, az ENSZ és a nagyhatalmak úgy tesznek, mintha Észak-Korea nem jelentene veszélyt és tétlenül tűrik uralmát, fegyverei tökéletesítését, melyeket Kim Dzsong Un bármikor bárki ellen bevethet (ha épp rossz napja van). Ezt a megoldást szorgalmazza Kína és Oroszország, melyek jó kapcsolatokat ápolnak Észak-Koreával, hiszen felhasználhatják az USA ellensúlyozására.

A nyugati hatalmak megpróbálnak tárgyalni Kínával (és részben Putyinnal), hogy működjenek együtt Kim Dzsong Un rendszerének eltörlésében egy esetleges közös katonai akció során.

Gazdasági eszközökkel kényszerítik folyamatos meghátrálásra a koreai diktatúrát, miközben kínai együttműködéssel elérik Kim Dzsong Un belülről történő leváltását.

Egy ponton túl az amerikaiak katonai támadással törlik el az Észak-koreai rezsimet, ám Kína és Oroszország együttműködése nélkül, vállalva a két másik szuperhatalom ellencsapását.

Nyilván ez a legutolsó (4.) lehetőség a legveszélyesebb, hiszen globális háborúval járhat. Ám sajnos a többi sem túl kecsegtető opció: ha az USA egyeztet Kínával és Putyinnal, majd együtt próbálják meg felszámolni a rezsimet, még mindig elindulhat egy rakéta valahonnan, emberéleteket követelve (bárhová is csapódjon be). Egyébként is egy Észak-Korea lerohanását célzó esetleges háború nagyon eltérő küzdelmet hozna, mint az Egyesült Államok két legutóbbi háborúja, a 2003 és 2011 közti zajló iraki háború és a 2001 óta folyamatban lévő afganisztáni háború. Koreában ugyanis óriási méretű és sokkal fejlettebb technológiájú haderővel kellene szembenéznie a nyugati seregeknek, elhúzódó harcokra felkészülve és számolva közben a nukleáris fegyverek bevetésével.

Ha belülről kísérelik meg elérni Kim Dzsong Un leváltását, megint csak kockázatos, hiszen alig akad szóba jöhető belső ellenzéke, melyet Kínából "átdobott" diverzáns egységek és/vagy amerikai különleges erők támogathatnának a hatalomváltásban (és a diktátor elfogásában, megölésében). Ugyanakkor hagyni a diktatúra tovább működését megint csak rizikós.

Természetesen a legnagyobb veszélyt a három nagyhatalom (USA, Kína, Oroszország) esetleges háborúja jelentené, ugyanis Peking a kezdetektől támogatja Phenjant és a Kim családot, illetve Moszkva is a diktatúra patrónusa. Ha Donald Trump folytatja Észak-Korea elszigetelését illetve a határai mentén zajló katonai akciókat, és még jobban elfajul a helyzet köztük, amiben a kínai és orosz vezetés kitart Észak-Korea mellett, akkor a végsőkig fokozódhat a válság. Kim Dzsong Un diktatúrája sajnos ma nagyobb veszélyt jelent a világra, mint a terrorizmus, az IS, vagy bármely más agresszor állam együttesen.