Kezdőlap             Blog             Történelem             Filmek             Érdekességek             Kapcsolat            

Üdvözöllek a jegyzettar.hu honlapon!
Történelem, filmek érdekességek Harmat Árpád Péter tollából.

Jugoszlávia és a Szovjetunió felbomlása

Jugoszlávia és Szovjetunió felbomlása

 

Jugoszlávia felbomlása és a délszláv háborúk [LINK]

  • Josip Broz Tito a II. világháború alatt a poartizánseregek parancsokaként nemzeti hős lett Jugoszláviában. A harcok után Jugoszlávia vezetője lett és évtizedekig tartotta egyben Jugoszláviát, 1980-ban halt meg. Halála után Jugoszlávia népei közt súlyos ellenségeskedés kezdődött, majd megfogalmazódott Szlovénia, Horvátország elszakadási szándéka.
  • Szlobodan Milosevics 1989 -ben lett az ország elnöke, és kijelentette: nem engedi az ország széthullását. Politikája végzetesen szembeállította a horvátokat, szerbeket, szlovéneket, bosnyákokat és albánokat egymással.
  • Összesen 4 délszláv háború zajlott: 1991 és 1999 közt Jugoszláviában: 1.) Szlovénia elszakadása "miniháború", 2.) Horvátok elszakadása: 1991-1995 közti háború 3.) Boszniai háború: 1990-1995 közt 4.) Koszovó elszakadása: 1999
  • A háborúk főbb eseményei: 1.) Vukovári csata: 1991 aug.25 - nov.18. a 40 ezres szerb túlerő 3 hónapon keresztül ostromolta a horvát-szerb határon fekvő Vukovárt. 2.) Srebrenicai mészárlás: 1995 nyarán, Boszniában szerb csapatok Ratko Mladics parancsára kivégezték a Srebrenicában összegyűjtött 9000 bosnyák lakost. Mladicsot később, 2011-ben elfogták, 2017-ben életfogytig tartó börtönre ítélték. 3.) Dayton-i béke: 1995 november 14 -én a boszniai háborút zárta le. (Aláírás: Párizs) A Délszláv háborúban 200 ezren haltak meg, Boszniában, azon belül is Szarajevóban.
  • Koszovói háború (1999): Az albánok lakta Koszovó elszakadása is harcok árán sikerült 1999-ben. A szerb hadsereg nem engedte a terület elszakadását és bevonulva Koszovóba mészárlásokba kezdett. Az USA és az ENSZ ekkor beavatkozott: Belgrád bombázásával (1999 március 24 - június 11.) kényszerítette meghátrálásra Milosevicset, akit 2001 tavaszán tartóztattak le Belgrádban. Per indult ellene, ennek során halt meg infakrtusban (2006-ban) saját cellájában, Hágában.

A Szovjetunió felbomlása (könyv: 232)

  • Mihail Gorbacsov 1985 és 1990 közt a Szovjetunió pártfőtitkáraként lehetővé tette a Kelet-európai rendszerváltásokat és a Szovjetunió demokratizálódását. A Glasznoszty és Peresztrojka nevű programjaival a Szovjetunió félkapitalista demokratikus állammá vált.
  • Bár Gorbacsov nem akarta: megkezdődött a Szovjetunió szétesése is: sorra jelentették be a tagköztársaságok elszakadásukat. Elsőként Litvánia szakadt el 1990 március 11-én, majd az ezt követő másfél évben mind a 14 további tagköztársaság elszakadt.
  • A régi kommunisták nem akarták azonban a Szovjetunió széthullását és 1991 augusztusában puccsal akarták átvenni a hatalmat. Fogjul ejtették még Gorbacsovot is. (Krímben nyaralása közben)
  • Végül egy Borisz Jelcin nevű moszkvai képviselő 1991 júniusában Oroszország elnökének választatta magát, részt vett a puccs leverésében és átvette a hatalmat. 1991 decemberében ő mondta ki hivatalosan a Szovjetunió felbomlását. (Helyette: Független Államok Közössége, sokkal lazább összefogás.)