Kezdőlap             Blog             Történelem             Filmek             Érdekességek             Kapcsolat            

Üdvözöllek a jegyzettar.hu honlapon!
Történelem, filmek érdekességek Harmat Árpád Péter tollából.

A Keendy-merénylet 10 érdekessége (Morpheus)

A Kennedy-merénylet (1963 november 22.)

 

Létezik a hivatalos verzió 1964 szeptembere óta, amikor Earl Warren főbíró átadta 10 hónapnyi nyomozást követően jelentését Lyndon B. Johnson elnöknek, majd valamivel később azt majdnem teljes egészében nyilvánosságra hozták (megküldve a városi könyvtáraknak). 

Az összesen 889 oldalas anyag legfontosabb végkövetkeztetése, így hangzik:

 

John Fitzgerald Kennedy, amerikai elnököt 1963 november 22 -én 12 óra 30 perckor Dallasban egy magányos merénylő, bizonyos Lee Harvey Oswald ölte meg, akinek életét két nappal később egy szintén magányos gyilkos, Jacob Leon Rubinstein (Jack Ruby) oltotta ki. Összeesküvés nem történt.

 

Ez a hivatalos verzió, melyet az elmúlt fél évszázadban senkinek nem sikerült megdöntenie, csupán különböző összeesküvés elméletek láttak napvilágot. Ezek közt szerepelt olyan, hogy Fidel Castro ölette meg Kennedyt, Hruscsov döntött az elnök haláláról, az amerikai maffia intéztette el, saját testőrei-sofőrje ölte meg és végül: a CIA és az FBI, Johnsonnal összefogva küldték ellene a merénylőket. Sajnos azonban egyik elképzelés sem tudott megfelelő bizonyítékokat felsorakoztatni. Ennek egyik oka az volt, hogy a CIA tekintélyes mennyiségű iratanyagot semmisített meg a merényletet követő napokban-hetekben és hónapokban, illetve ugyancsak rengeteg aktát titkosítottak. Most azonban ezen irathalmaz egy része hozzáférhetővé vált, egy kisebb része pedig vizsgálat alá került. De nézzük mi az egész merénylet 10 legfontosabb aspektusa?

  • 1. John Fitzgerald Kennedy, az USA 35. elnöke olyan bel-, és külpolitikát folytatott 1961 és 1963 között, mely nagyon komoly érdekeket sértett mind az amerikai hadsereg, mind a CIA, mind az FBI, mind pedig a gazdaság (pl. bankjegy kibocsátás) és az amerikai szervezett alvilág köreit illetően.
  • 2. A merénylet idejére, vagyis 1963 -ra Kennedyvel szembefordult már szinte minden jelentősebb amerikai szervezet, melyek közül legfőbb politikai ellenfelei a hidegháborút pártoló csoportok és hivatalok lettek (pl. az átszervezésre "ítélt CIA) és azok a körök, melyek a nemzetközi elhidegülésben és a vietnami háború elmélyítésében voltak érdekeltek. 
  • 3. A merénylet napján az elnök biztonságáért felelős szervezetek szakmai hibák sokaságát vétették, mely hibák nehezen választhatóak el az akkoriban szinte köztudott Kennedy - Hoover viszálytól. Az elnök ugyanis félhivatalosan már kilátásba helyezte az 1935 óta FBI igazgatóként tevékenykedő John Edgar Hoover elbocsátását.
  • 4. A merénylet "tettesét", a 24 éves Lee Harvey Oswaldot lövései leadását követő 82. percben fogták el (!) mely időpontot követően gyilkos fegyvere, indítéka, múltja sőt minden motivációja is "készen állt" a nyilvános leleplezésre, így szinte nyomozás nélkül, azonnal meg is oldódott minden rejtély a gyilkossággal kapcsolatban. Ez a gyorsaság rekordnak számít és szinte a hihetőség határát súrolta már 1963 -ban is.
  • 5. Oswald alapos kihallgatása 48 órát késett, mely idő éppen elég volt örök időkre való elhallgattatására, hiszen Jack Ruby november 24 -én lelőtte őt a dallasi rendőrség alagsorában, a sajtó és a rendőrség képviselői előtt.
  • 6. Az Oswald elleni merénylet 70 felfegyverzett rendőr előtt történt, amikor Jack Ruby töltött pisztollyal (!) tudott karnyújtásnyi közelségbe kerülni áldozatához. Ilyen esetre - az őrzés és rendőri biztosítás ilyen szintű hanyagságára - nem akadt példa sem a merénylet előtti, sem az azt követő évtizedekben.
  • 7. Példátlan nyomozási hibák, furcsaságok és mulasztások kísérték a merénylet utáni felderítést: eltűnt a boncolási jegyzőkönyv, figyelmen kívül hagytak szemtanúi vallomásokat (melyek nem három lövésről szóltak, hanem 6-ról vagy többről), más fegyver került elő, mint amiről a legelső helyszínre érkező rendőrök beszéltek, és nem végeztek kellően alapos helyszínelést sem.
  • 8. Megdöbbentő, hogy a merényletet követő években menyi tanú halálozott el, azok köréből, akik vallomásaikban a "nem a hivatalos verziót" erősítették. Először is maga Oswald az állítólagos merénylő hunyt el 48 órán belül, aztán 3 éven belül a Garison nyomozás két kulcsembere, Guy Banister és Davis Ferrie, illetve maga Jack Ruby is a börtönben (még 1967-ben). De sorra elhaláloztak a háromnál több lövésről valló tanúk is.
  • 9. Több mint furcsa, hogy a merényletet kivizsgáló Warren-bizottság legfőbb kulcsemberének azt a Allen Welsh Dullest választották, akit maga Kennedy váltott le két évvel korábban. Dulles nyilvánvaló politika ellenfele volt Kennedynek, mert nem pártolta a CIA gyökeres átszervezését, melyre biztosan sor került volna, ha Kennedy életben marad. Ugyancsak érdekes, hogy az USA másik nagy-hatalmú és befolyásos hivatalnoka, John Edgar Hoover - aki a 3. pontban említett módon, szintén Kennedyvel szemben helyezkedett el, és leváltásra várt - oroszlánrészt vállalt a nyomozásokban. Így két olyan ember intézte a merénylet felderítését, akik az áldozat ellenfelei, halálának haszonélvezői voltak. Ilyen körülmények között enyhén szólva nem tételezhető fel egy objektív, tényszerű vizsgálat. 
  • 10. A merényletet követő 24 órában számtalan bizonyíték tűnt el, nagyon sok akta lett átszerkesztve és titkosítva. A mai napig vannak dokumentumok zárolás alatt, melyek bevallottan csak "átszerkesztést" (meghamisítást) követően kerülhetnek nyilvánosságra. Márpedig ilyesmire CSAK akkor lehet szükség, ha a hatalomnak rejtegetni valója van. 
  • 10+1. Kennedy halálával a korábbi óvatos, megegyezésre törekedő amerikai külpolitika irányt váltott: Johnson alatt a Vietnamban harcoló amerikai katonák számát sokszorosára emelték, a hidegháború intenzívebben folytatódott, a maffiát békén hagyták, a bankjegy kibocsátás megmaradt a FED (Federal Reserve System) kezében és a CIA átszervezésére sem került sor, a hadianyag-megrendelések, pedig akadálytalanul zajlottak a fegyvergyárosok felé.

Összegzésként érdemes megjegyezni: a Kennedy-merénylet hivatalos magyarázatát soha nem fogadta el az emberek többsége, annyira ellentmond a logikának és annyira sok körülötte a furcsa rejtély. Ezek pedig ma sem csökkennek.

Kronológia

1959. október 31.
A 20 esztendős Lee Harvey Oswald Moszkvában felkeresi az Egyesült Államok nagykövetségét, és a Richard E. Snyder konzullal folytatott beszélgetése során megpróbál lemondani amerikai állampolgárságáról.

1960. január 2.
John F. Kennedy Washingtonban bejelenti, hogy indul az elnökválasztáson.

1960. január 4.
Oswaldot Minszkbe küldik, ahol egy rádió- és televíziókészülékeket előállító gyárban fog dolgozni.

1960. November 8.
Kennedy minimális, kéttized százalékos előnnyel megelőzi Richard Nixont az elnökválasztáson – ezzel történelmet írva ő az Egyesült Államok addigi legfiatalabb és egyben első római katolikus alelnöke. 

1961. február 13.
Oswald jelzi az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén, hogy vissza akar térni az USA-ba.

1961. március 17.
Oswaldot bemutatják Marina Pruszakovának egy minszki bálteremben.

1961. április 17.
Egy kubai menekültekből álló, a CIA által kiképzett és pénzelt csoport sikertelen támadást indít Fidel Castro rezsimje ellen. A Disznó-öbölben megkísérelt invázió kudarca nagyon megviselte a sikerhez szokott Kennedy-t.

1961. április 30.
Oswald és Marina házasságot kötnek Minszkben. Első lányuk, June Lee 1962. február 15-én születik meg.

1962. október 14.
Egy amerikai kémrepülőgép légifotói minden kétséget kizáróan bebizonyítják, hogy a kubai San Cristobal közelében egy szovjet rakétatelep van épülőben.

1962. június 1.
Az Oswald-család elhagyja a Szovjetuniót; a texasi Fort Worthben telepednek le, ahol Oswald fivérével, Roberttel fognak élni.

1962. június 26.
Oswaldot első alkalommal kérdezi ki az FBI.

1962. október 22.
A kubai rakétaválság csúcspontjához közeledve Kennedy beszédet intéz a nemzethez, és elrendeli a Kubába tartó szovjet hajók blokádját.

1963. február 22.
Az Oswald-család találkozik Ruth Paine-nel, aki később házába fogadja Marinát és gyerekeit; Oswald itt hétvégenként meglátogatja őket a gyilkosságot megelőző időben.

1963. március 12.
Oswald a Klein’s Sporting Goods nevű cégtől vásárol egy 6.5 milliméteres Mannlicher-Carcano puskát – a fegyver postai küldeményként érkezik meg március 25-én, ára a házhozszállítással együtt 21.95 dollár. Marina később lefényképezi Oswaldot, amint a puskát és egy korábban beszerzett revolver tart a kezében – valamint a The Militant című újság egyik példányát, mely “fasisztának” bélyegzi Edwin A. Walker tábornokot.

1963. április 10.
Oswald állítólag megkísérli megölni Walkert – egy konyhaablakon át veszi célba, de a golyó célt téveszt. Oswaldot később meggyanúsítják a bűnténnyel egy a feleségének írt levél miatt, melyben azt részletezi, hogy mit tegyen Marina, ha őt letartóztatnák a hatóságok.

1963. április 24.
Oswald New Orleans-be költözik, ahova később Marina és June is követik.

1963. július-augusztus
Oswald egy “Fair Play-t Kubának Bizottság” nevű szervezet aktivistájaként dolgozik New Orleans-ben. Miközben kiáltványokat osztogat az utcán, augusztus 9-én összetűzésbe kerül egy Castro-ellenes csoporttal. Oswald az éjszakát az őrszobán tölti felforgató tevékenység miatt. 

1963. augusztus 9.
Kennedy-ék kisfia kétnapos korában meghal a Bostoni Gyermekkórházban. Halála okaként újszülöttkori respiratorikus distress szindrómát állapítanak meg az orvosok.

1963. szeptember
Oswald Mexikóvárosba utazik, hogy meggyőzze a helyi hatóságokat, hogy engedjék Kubába utazni. Kiderül azonban, hogy ez csak szovjet vízum beszerzése esetén lehetséges. Kérvényét végül mindkét nagykövetség elutasítja.

1963. szeptember 26.
A Fehér Ház bejelenti, hogy Kennedy novemberben Dallasba utazik.

1963. október 16.
Lee rendelési ügyintézőként kezd dolgozni egy dallasi tankönyvraktárban.

1963. november 1.
James Hosty FBI-ügynök kikérdezi Marinát és Ruth Paine-t utóbbi otthonában. Oswald később felszólítja az irodát és Hosty-ügynököt, hogy hagyják békén a családját.

1963. november 21.
Oswald megkéri egyik kollégáját, Buell Wesley Fraziert, hogy vigye el Marinához, valamint hogy segítsen neki néhány függönyrúd Oak Cliff-i házába való szállításában. Megpróbál kibékülni Marinával, de az este újabb veszekedésbe torkollik. Frazier arról számol be, hogy Oswald másnap reggel magával vitt egy csomagot, melyben állítása szerint az előző este említett függönyrudak voltak. 

A merénylet napja

1963. november 22.

  • De. 11 óra 37 perc – Kennedy és felesége, Jackie a dallas-i Love Fieldre érkeznek, majd az elnöki konvoj megindul a belváros felé mintegy 200 ezer helyi lakos éljenző sorfala közt. A tervek szerint Kennedy beszédet fog mondani a Trade Martnál.
  • Du. 12 óra 30 perc – Amikor a konvoj a Dealay Plazán nyugat felé ráfordulna az Elm Streetre, lövések dördülnek. Kennedy halálos sebet kap, és a texasi kormányzó, John Connally is súlyosan megsebesül.
  • Du. 12 óra 32 perc – Oswaldot Marrion Baker járőr feltartóztatja a közeli tankönyvraktár ebédlőjében, az épület igazgatója, Roy Truly azonban kezeskedik érte, és Baker szabadon ereszti.
  • Du. 1 óra – Kennedy-t halottnak nyilvánítják a Parkland Kórházban. Az elnök 46 évet élt.
  • Du. 1 óra 12 perc – Szemtanúi beszámolók szerint rendőrök vizsgálják át az Oswald munkahelyéül szolgáló tankönyvraktárt. Az egyik hatodik emeleti sarokablak mellett egy dobozokból emelt barikádot és három töltényhüvelyt találnak. Néhány perccel később egy dobozok közé rejtett puskára is rábukkannak a lépcsőház közelében. Oswald tenyér- és ujjlenyomatát később két dobozon is megtalálják.
  • Du. 1 óra 18 perc – Bejelentés érkezik a rendőrségre, mi szerint J.D. Tippit járőrt halálos lövés érte Dallas Oak Cliff kerületében, nem messze a belvárostól.
  • Du. 1 óra 55 perc – A Tippit-gyilkosság egyik szemtanúja a Texasi Színházhoz vezeti a rendőröket, ahol Oswaldot rövid dulakodás után letartóztatják.
  • Du. 2 óra 38 perc – Az elnöki repülőgép fedélzetén, mely Kennedy holttestével már Washington felé tart, Lyndon B. Johnson leteszi a hivatalos esküt, és ezzel az Egyesült Államok 36. elnökévé válik.
  • Este 7 óra 10 perc – Több kihallgatást és két rendőrségi szembesítést követően Oswaldot megvádolják Tippit megölésével.
  • Éjszaka 11 óra 26 perc – Oswaldot megvádolják Kennedy megölésével.

Az elkövetkező napok

1963. november 23.
Éjszaka 12 óra 5 perc – Oswald először jelenik meg a média nyilvánossága előtt, és tagadja a gyilkosságok elkövetését. Később a nap folyamán meglátogatja a családja, újabb vallatáson esik át, és találkozik a Dallasi Ügyvédi Kamara elnökével, hogy jogi védelmet kérjen tőle.

1963. november 24.
Délelőtt 11 óra 15 perc – Oswaldot kijelentkeztetik a dallasi börtönből, és előkészületeket tesznek egy megyei büntetés-végrehajtási intézménybe való átszállítására.

Délelőtt 11 óra 21 perc – Oswaldot lelövi Jack Ruby a Dallasi Városi Börtön alagsorában. Oswaldot nem sokkal délután 1 óra után halottnak nyilvánítják a Parkland Kórházban.

1963. november 25.

Egynapos felravatalozás után Kennedy koporsóját 800 ezer gyászoló sorfala közt az Arlingtoni Nemzeti Temetőbe kísérik. Oswaldot ugyanezen a napon temetik el a texasi Fort Worth Rose Hill sírkertjében.