Kezdőlap             Blog             Történelem             Filmek             Érdekességek             Kapcsolat            

Üdvözöllek a jegyzettar.hu honlapon!
Történelem, filmek érdekességek Harmat Árpád Péter tollából.

Az USA afganisztáni háborúja (2001 - 2020)

Az USA afganisztáni háborúja (2001 - 2020)

/Harmat Árpád/

 

Érdekes és fontos évforduló kötődik 2019 januárjához a világpolitikában, melyről csak néhány sajtóorgánum tett említést világszerte: az USA afganisztáni háborújának hossza túllépte a vietnami háborúét és ezzel az Egyesült Államok történetének leghosszabb háborújává nőtte ki magát. Az amerikaiak 2001 október 7-én támadták meg Afganisztánt a Tartós Szabadság Hadművelet keretében, így idén (2020) októberében már 19 harcolnak az országban. Donald Trump, amerikai elnök 2018 decemberben tett nyilatkozata alapján azonban idén talán megkezdik kivonásukat Afganisztánból. Ezzel szemben a vietnami háborúban 1955 novembere és 1973 januárja közt vettek részt az amerikaiak, ami 2 hónappal kevesebb. 

Az alkalomból érdemes áttekinteni az afganisztáni helyzetet, a konfliktus kialakulását és a különleges ország múltját. Afganisztán XX. századi történelme fordulatokban gazdag módon alakult. Utolsó uralkodója, Mohammed Zahír király 1933 és 1973 közt ült az ország trónján, majd egy felkelés megfosztotta hatalmától és Afganisztánt köztársasággá változtatta. Ekkor öt esztendőre (1978-ig) Mohammed Daoud Khan került az elnöki székbe, aki modernizálni próbálta Afganisztánt. Nem volt könnyű dolga: a hatalmas hegyekkel borított, világtól elzárt és szinte csak hágókon megközelíthető (Irán és India közé ékelődött) 7 Magyarországnyi terület középkori viszonyokat mutatott. A nők helyzete kétségbeejtő volt (még ma is az) és a modern világ vívmányai messze elkerülték a 100%-ban muszlim vallású, teljesen elmaradott országot. Ráadásul az etnikailag teljesen heterogén állam számtalan partikuláris érdek mentén volt megosztott, a 4 legnagyobb népcsoport: pastu (44%), tadzsik (27%), hazara (9%), üzbég (9%) több évszázados viszálya mellett.

Ekkor, 1978-ban egy kommunista puccs borította fel a rendet és a szovjetekkel baráti viszonyt ápoló (a szovjetek bábjaként is felfogható) Nur Muhammad Taraki kaparintotta meg a hatalmat. A hidegháború éveiben Moszkva terjeszkedésének célpontja Közép-Ázsia lett és miként az amerikaiak Vietnamot, úgy az oroszok Afganisztánt szerették volna befolyásuk alá vonni. A szovjet expanzió azonban hamar veszélybe került, mégpedig Hafizullah Amin miatt, aki a helyi iszlamisták vezéreként egy muszlim fordulatra készült és a kommunisták elűzésére. Leonyid Iljics Brezsnyev nem hagyhatta a szovjet érdekek csorbulását és 1979 december 25-én Afganisztán katonai megszállására adott parancsot. A világ akkori legnagyobb szárazföldi hadereje 40 ezer fővel foglalta el az ország legfontosabb városait és legjelentősebb pontjait, elsősorban Kabult és környékét. 

A szovjet megszállás ellen hamar kialakult az afgán ellenállás: a mudzsáhidok (muszlim felkelők "isten harcosai") az ország szinte minden pontján szembeszálltak az idegenekkel. A küzdelembe idővel az USA is beavatkozott és fegyverekkel, pénzzel kezdte támogatni az afgán lázadókat. A támogatottak közt volt a gazdag szaúdi milliárdos, Oszama bin Laden fegyveres csoportja is. A helyi lakosság megszenvedte a harcokat, sokan -- mintegy 4 millióan --  a szomszédos Pakisztánba menekültek. A szovjetek azonban nem boldogultak a felkelőkkel, a kezdeti 40 ezres haderejüket 1985-re 120 ezerre voltak kénytelenek növelni, ám így is nagy veszteségeket szenvedtek, például a Pandzsír-völgyben. 1988-ra a nagyhatalomnak számító Szovjetunió már csak az afgán főváros, Kabul környékét tudta biztonsággal megtartani, miközben 9 évnyi küzdelem után 16 ezer fős veszteséget könyvelhettek el (1,5 millió afgán áldozat mellett). Végül 1989-ben Mihail Gorbacsov úgy döntött elrendeli a szovjet csapatkivonást. Az utolsó orosz katonák 1989 februárjában hagyták el Afganisztánt.

A szovjet csapatkivonás után kezdett megerősödni a Tálib mozgalom (Talibán), mely Omár molla (Mohammed Omár) vezetésével 1996-ban foglalta el Kabult és vette át az ország 70% -a feletti uralmat. A szunnita iszlámot  és saria szokásjogot mindenek felé helyező, nyugat-gyűlölő és a középkori viszonyokat visszaállító Tálib-rendszer hamar jó kapcsolatokat épített ki az Oszama bin Láden által 1988-ban alapított Al-Káida nevű terrorszervezettel. A 2001 szeptember 11-én New Yorkban a WTC tornyok ellen elkövetett terrortámadás -- mely az Al-Kaida legmagasabb szintjén lett megtervezve, és amely 3031 ember-életet követelt -- az USA figyelmét az Al-Kaida vezér bin Láden és az afganisztáni Tálib-mozgalomra irányította. Bin Ládent 10 évnyi nyomozás után, 2011 május 11-én ölték meg Pakisztánban (egy amerikai NavySEAL egység bevetése során), a Tálibok ellen pedig már 2001 őszén felléptek.

A Pentagon 2001 október 7-én indította meg Afganisztán ellen az "Operation Enduring Freedom" támadást, mely nagy arányú bombázásokkal, majd szárazföldi csapatok bevetésével kezdte meg az afganisztáni Al-Kaida erők felszámolását. Az későbbi években folyamatosan nőtt az afganisztáni amerikai és NATO csapatok létszáma, 2010-ben érte el a csúcspontot, amikor a muszlimok által "kereszteseknek" nevezett NATO haderő létszáma épp 100 ezer fő lett. Innentől azonban csökkenés következett: 2014-re már csak 33 ezren szolgáltak a közép-ázsiai országban, egy évvel később pedig, 2015-re 10 ezer amerikai és 5 ezer más országból származó katona harcolt Afganisztánban. Erre az időre az amerikai társadalom kezdte már megelégelni az értelmetlennek látszó háborút. A küzdelem valóban hiábavalónak látszódott: tálib mozgalmat nem sikerült felszámolni, sőt az ország szinte minden részében megmaradtak az aktív csoportok.

forrás: BBC 2020 február 28.

 

A helyi kormányerők (az Afgán Iszlám Köztársaság Kormánya, azaz Government of the Islamic Republic of Afghanistan) melynek vezetője 2002 és 2014 közt Hamid Karzai, majd 2014-től Asraf Gáni volt, kevésnek bizonyultak a Talibán legyőzésére, az amerikai csapatok pedig képtelenek voltak mindenhol jelen lenni, a hatalmas országban. 

A jelenlegi afganisztáni helyzet

A 2015-ös évtől folyamatosan csökkentik az amerikai fegyveres erők létszámát Afganisztánban. Donald Trump 2016-os kampányában egyértelmű ígéretet tett az amerikai választóknak arra, hogy ha hatalomra kerül, hazahívja Afganisztánból az amerikai katonákat. Ekkor már 900 milliárdra rúgott az afganisztáni háború költsége és 2300 -ra az amerikai halottak száma és alig 10 ezer katona állomásozott az ázsiai országban. (Vietnamban egyébként a csúcsidőszakban 543 ezren szolgáltak egyszerre és a háború 17 éve alatt 58 ezer amerikai esett el az indokínai országban.) A csapatkivonás azonban nem indult meg Trump elnökségének első évében (2017-ben), sőt kis mértékben még növelték is az Afganisztánban harcoló amerikaiak számát. Aztán 2018 december 20-án Trump konkrét ígéretet tett a nyilvánosságnak: kihirdette, hogy 18 hónapon belül minden Afganisztánban szolgáló amerikait hazaszállítanak.

Jelenleg még mindig nem indultak meg a nagyarányú amerikai csapatkivonások Afganisztánból, viszont az USA tárgyalásokat kezdett a tálib vezetőkkel, ami teljesen új jelenség. Amerika garanciákat kér arra vonatkozóanl, hogy katonáinak távozása után Afganisztán nem lesz a nemzetközi dzsihadisták fellegvára és kiképzőterepe. Közben a közvetlen tálib - amerikai párbeszédet rossz szemmel nézi a kabuli kormány (és annak feje Asraf Gáni), ellenezve a kikerülésüket. Mellőzésük azonban úgy tűnik elkerülhetetlen, lévén, hogy Afganisztán-szerte népszerűtlenek, korrupciós ügyeik miatt. 

Jelen állapot szerint körülbelül 20-30 ezer tálib fegyveres tartja kézben stabilan Afganisztán területének 13%-át, lakosságának pedig 9%-át. Velük szemben a nyugatbarát afgán kormány 36% -nyi területet és 48% -nyi lakosságot ural. A többi terület -- az ország 50% -a, lakosságának 43% -a -- harci övezetnek tekinthető. A tálibokat sem a helyi erők, sem az amerikaiak nem tudják kisebb területekre szorítani, ha pedig az amerikaiak távoznak az országból, a Talibán újra átveszi egész Afganisztán irányítását. Csupán egyetlen fejlemény tekinthető biztatónak: az amerikai - tálib tárgyalások egyik lehetséges végkimenetele szerint a Talibán ígéretet tehet arra, hogy távol tartja majd az országtól a nemzetközi dzsihadizmust, bár, hogy erre milyen garanciát tudnak adni, kérdéses. 2021 márciusában alig 3500 amerikai katona tartotta fenn a rendet Afganisztánban, a sokkal nagyobb létszámú, velük szövetséges helyi kormányerőkkel karöltva. A 2021-es esztendőben az amerikai katonai erők kivonása előkészület alatt állt, de a kabuli kormányzat még megkapta az évi 5,2 milliárd dolláros katonai segélyt a tálibok elleni harchoz.

A legfrissebb, 2021 nyarán hallható hírek szerint: az USA titkos tárgyalásai a tálibokkal (melyek még 2020 februárjában kezdődtek Dohában) célegyenesbe jutottak. Joe Biden amerikai elnök így 2021 április 14-én hivatalosan is bejelentette hogy 2021 szeptember 11-ig (a WTC tornyok lerombolásának évfordulójáig) kivonja Afganisztánból az amerikai erőket. Mérleg: a háború 20 éve alatt 2400 amerikai esett el és 900 milliárd dollárt emészett fel a harc.

 

 

***