Kezdőlap             Blog             Történelem             Filmek             Érdekességek             Kapcsolat            

Üdvözöllek a jegyzettar.hu honlapon!
Történelem, filmek érdekességek Harmat Árpád Péter tollából.

Kincsem (2017)

Kincsem (2017)

 

Éppen egy éve, azaz 2017 márciusban került a hazai mozikba Herendi Gábor romantikus kalandfilmje, a nemzeti büszkeségünknek is tekinthető, világhírű versenyló történetét és a köré rendezett karakterek szerelmi sztoriját bemutató Kincsem. A történet egyszerre történelmi kitekintés a Kiegyezés utáni évek Magyarországára, szerelmi dráma két arisztokrata fiatal közt és különleges eseménysor, mely egy fantasztikus teljesítményekre képes versenyló győzelmi sorozatát mutatja be az 1870-es években. A forgatókönyv mindhárom területen hasonló arányok mentén "egyensúlyoz", bár nem egyforma sikerrel. A történelmi hitelesség például szinte zéró, Kincsem bemutatása erősen problémás, viszont a szerelmi szál szórakoztató, színes és élvezetes. EZ az, ami feldobja minden idők legdrágább magyar filmjét és kárpótol bennünket a három milliárdos (!) költségvetésért. 

Ami az elrontott történelmi kitekintést és hitelességet illeti: a ruhák, felszerelések, zenék, táncok helyszínek enyhén szólva sem Kiegyezés koriak (nem beszélve Nagy Ervin ultramodern napszemüvegéről és fess bőrzakóiról) de a legnagyobb probléma ezen a téren inkább az, hogy a karakterek viselkedése, beszédstílusa és motiváltsága sem felel meg az említett korszaknak. Ferenc József magányos, kíséret és testőrség nélküli megjelenése, bratyizóan bizalmaskodó stílusa köszönőviszonyban sincs a valósággal. A merev, konzervatív, 1853-as merényletkísérlete óta egyedül sehol meg nem jelenő császár alakja teljesen "félre ment", mint ahogyan az is, ahogyan a két rivális: Blaskovich gróf és Oettingen báró konfliktusába pitiáner módon beavatkozik. Apropó gróf, ... a készítők grófot "faragtak" Blaskovich Ernő, vidéki lótenyésztőből (Kincsem gazdájából) feltehetőleg azért, hogy kiegyenlítettebb főnemesi versengéssé, magasztosabb viszállyá és Nagy Ervin szempontjából úriasabban megjeleníthető konfliktussá magasztosítsák a film legfőbb ellentétét: az osztrák Oettingenek és a magyar (?) Blaskovichok harcát. 

Ami Kincsemet illeti: láthatóan több lovat használtak a forgatás során, ami sajnos a nézők számára is észrevehető, csak úgy mint az, hogy néhány alkalommal mén is került a világhírű kanca dublőrei közé. (Kincsem kanca volt, így nem tekinthető éppen "tökös lépésnek" egy másik nembe tartozó lóval helyettesíteni.) Mindezen túl azonban a lóverseny-jelenetek látványosra és izgalmasra sikeredtek.
A szerelmi szál , Nagy Ervin és Petrik Andrea alakítása valóban meggyőző, sőt a köztük "izzó levegő", sziporkázó párbeszédek sora kifejezetten feldobják a filmet. A fiatal Blaskovich gróf (Nagy Ervin) az 1848/49-es szabadságharcot követő megtorlás során veszíti el édesapját és családi vagyonát, melyet eleinte meg sem próbál visszaszerezni és inkább a kicsapongó életmód lehetőségeinek kiaknázása érdekli. Szeretőket tart, kuplerájokba jár, italozik és elherdálja minden pénzét. Életének ebben a szakaszában csak mellékszálat jelent számára a lovakkal való foglalkozás. Ám egy nap meglátja a megfékezhetetlen Kincsemet és elhatározza: ennek a különleges lónak szenteli minden idejét. Megszelídíti (és nem betöri), majd valódi versenylóvá teszi. Közben megismeri legfőbb riválisa, Oettingen báró gyönyörű leányát, Klarat (Petrin Andrea) aki szintén a lovaknak él és aki rövid időre - apja vagyonának segítségével - még Kincsemet is "elhalássza" előre. Blaskovich báró kezdetben nehezen tud nem úgy tekinteni a nőre, hogy az édesapja gyilkosának lánya. Idővel azonban változik viszonyuk: kölcsönösen elismerik egymás jó tulajdonságait, majd lassan kialakul köztük egy szenvedélyes szerelem. 

A Kincsem egy szórakoztató szerelmi történet, melyben lehet ugyan hibákat keresni (és találni), de ha inkább élvezni akarjuk, akkor könnyen átadhatjuk magunkat Petrik Andrea és Nagy Ervin játékának, mely egyszerre szenvedélyes, romantikus és szellemes. Elismerés illeti a többi szereplőt is: Gáspár Tibor hitelesen alakítja báró Oettingent, Gyabronka József pedig Blaskovich gróf segítőjét (és barátját).

A film leginkább tetszetős és leginkább élvezetes része Blaskovich gróf átalakulása és osztrák riválisa fölé emelkedése, miközben Kincsemnek köszönhetően szinte mindent elér, például a győzelmet és vagyona visszaszerzését is. Úgy tűnik egyedül Klara nem lehet övé, de a végkifejlet ezt is megoldja. Romantikus, meseszerű az egész, mégsem elcsépelt vagy közhelyes, mert a főszereplők játéka valahogy működőképessé és hihetővé varázsolja a történetet.

Értékelésünk: 7,5 / 10

 

***