Kezdőlap             Blog             Filmek             Történelem             Adattár             Kapcsolat            

Filmek, érdekességek, kultúra és a történelem honlapja.
Filmelemzések és történelmi jegyzetek, Harmat Árpád Péter tollából

Más bolygók kolonizálása

Más bolygók kolonizálása

 

A korábbiakban már boncolgattuk egy esetleges Mars-utazásnak és Mars-kolónia létrehozásának problémáit, ezúttal azt nézzük meg, hogy milyen más égitesteken lehetséges mindez és milyen körülmények nehezíthetik, vagy tehetik lehetetlenné a kolonizációt. 

A legközelebbi égitest a Hold, alig 384 ezer kilométerre található, ami a világűr távolságait tekintve nagyon közelinek mondható. Mégis csak 45 éve járt ott utoljára ember (ez volt a hatodik Holdra szállás 1972 december 11-én). Más égitestre pedig még soha nem tettük a lábunkat. Hogy miért? Főleg mert sokszoros távolságokról van szó. A Hold utáni legközelebbi égitest, a Vénusz - még legközelebbi pozíciójában is - 38 millió kilométerre van ugyanis tőlünk (ekkor kerül egymáshoz legközelebb a két bolygó). Ez majdnem százszor  több, mint a Föld-Hold távolság. A Mars esetében ez az adat 56 millió km, a Merkúr pedig 77 millió km -es messzeségével szinte elérhetetlennek tűnik számunkra. (És ezek azok a számok, melyek a lehető legkedvezőbb bolygó-együttállások esetén érvényesek. Az említett bolygók pályamozgásaik során sokkal messzebb is kerülnek tőlünk.) Így elmondható: a Naprendszer 3 másik kőzetbolygója közül (Merkúr, Vénusz, Mars) csak a Vénuszt és a Marsot érdemes vizsgálni odautazás és ott tartózkodás szempontjából. A Merkúr nem csak hogy túl messze van, de nincs légköre (nincs felszíni nyomása) erős felszínén a sugárzás és a hőmérséklet -185 illetve +400 fok közt mozog (attól függően, hogy a nap felőli, vagy másik oldali részen mérjük).

A Merkúrt kizárva a Hold után közelséget tekintve a Vénusz következik (38-40 millió km-re van tőlünk), ahová akár 6 hónapnyi utazás után el lehet jutni. Igen ám, de milyen körülményeket találnánk ott? Nagyjából 5 tényező miatt lehetetlen a kolóniateremtés:

  1. A Vénusz felszínén, a Naphoz való közelségnek és a rendkívül erős üvegházhatásnak köszönhetően folyton 500 fok közeli a hőmérséklet. (Jellemzően 450-480 celsius.)
  2. A légköri nyomás közel százszorosa a Földinek (1013 millibar helyett 92 ezer millibar)
  3. Folyamatosak a kénsavas esők és a vulkán-kitörések
  4. Állandóak a felszíni viharok, melyek jellemzően 200-300 km/h erejűek
  5. Erős a kozmikus sugárzás az egész felszínen

Mindehhez hozzájön természetesen az utazás problémái: túl hosszú az út, túl költséges az egész, túl sok a bizonytalanság benne és túl nagy az utazókat érő káros hatás. Ja, és nem lehet visszajönni természetesen. Aki oda utazik, az ott is marad. Ugyanakkor tudósok felvetették már, hogy a Vénusz körül egy bizonyos légköri tartományban van ózon és a hőmérsékleti illetve légnyomás értékek is kedvezőbbek. Ennek megfelelően afféle "lebegő állomások" képében, még megvalósulhat egy utazók életben tartására alkalmas állomás. Kérdés persze, hogy egy ilyen 50-60 km magasságban lebegő támaszponttal mit nyerne az emberiség, a tudományos megfigyelések hasznán kívül?

Ami a Marsot illető, erről a bolygóról már sokszor esett szó. 2018 után 2035-ben lesz újra alkalmas időpont (úgynevezett átjutási ablak) arra, hogy emberi misszió induljon a Vörös bolygóra. Az odautazás valamivel hosszabb, mint a Vénuszra: 6 hónap helyett kb. 9 hónap lenne. Ám  Marssal is vannak problémák:

  1. Globális mágneses tér hiányában a Marson nagyon magas az emberi szervezetre káros, kozmikus sugárzás szintje. (Közel 40-szer annyi, mint amennyit el tudna viselni szervezetünk.) 
  2. Túl alacsony a légköri nyomás. (A Földi 1013 mbar helyett csak 7,5 mbar.)
  3. Nagyon alacsony a gravitáció, majdnem harmada a Földinek (9,807 m/s² helyett 3,711 m/s²), ami hosszú távon káros lehet az emberi testre. 
  4. Egyelőre nem megoldott egy esetleges Mars-telep vízellátása. A tudósok szerint a felszín alatt van ugyan jég, de annak kitermelése problémát okoz.
  5. Nem pontosan ismertek a felszíni veszélyek, de komoly kockázatot jelentenek a felszíni viharok (a ritka légkör ellenére igenis vannak ilyenek) és a világűrből érkező esetleges becsapódó meteorit törmelékek.

A felsorolt legfőbb problémákkal szemben viszont pozitívum, hogy a hőmérséklet elviselhető (a bolygóátlag -40 fok), ami ugyan néha a -100 fokot is elérheti, de a marsi egyenlítőn 0 és plusz fokok is előfordulnak. A Merkúr, Vénusz és Mars fizikai jellemzői eleve behatárolják az esetleges emberi ott tartózkodás, kolónia építés lehetőségeit. 

A Marson - szemben a Vénusszal - elvben építhető állandó telep (műszaki akadálya ennek ma már nincs), de a telepnek MINDEN létező életfeltételt biztosítania kellene: levegőt, vizet, nyomást, élelmet, megfelelő hőmérsékletet ahhoz, hogy ott hosszabb időn át életben maradjanak az emberek.

A legtöbb kutató szerint egy felszíni barlangban kialakításra kerülő hermetikusan zárt telep alkalmas lehet egy kolónia fenntartására, az említett feltételek folyamatos biztosításával.

  • Első kérdés: megéri e egy Mars-telep létrehozása és van e értelme? 
  • Második kérdés: meddig bírnák ki ott az emberek?
  • Harmadik kérdés: hogyan védhető ki a pszichikai terhelés az ott tartózkodók esetében?
  • Negyedik kérdés: megoldható e a visszaút?

A válaszokat csak mérnökök, orvosok, pszichiáterek és csillagászok tudhatják. Az első kérdés kapcsán gyakran merül fel az a válasz, hogy a tudománynak szüksége van erre a lépésre (a továbbfejlődéshez), illetve, hogy egy földi katasztrófa (mondjuk egy kisbolygóval való ütközés, atomháború ... stb) esetén kell egy hely, ahová átmenekíthető az emberi faj. A második kérdésre a válasz hideg számításokon alapul: meddig biztosítható a levegő, a víz és az élelem egy kolónia számára, ha a telepen mindezek nem állíthatóak elő? (Ha előállíthatóak, akkor persze más a helyzet, mert ebben az esetben jócskán kitolódhat a kolónia élettartama.) A harmadik kérdés a pszichikai terhelés, mely komoly probléma, hiszen bizonyos számú ember folyamatos összezártsága rengeteg súrlódást okozhat, melyek akár végzetessé is válhatnak. (Elég arra gondolni, ha néhány ember agresszívvé válik a bezártságtól és a kolónia tagjai egymás ellen fordulnak, mondjuk néhány évi bezártság után.) A negyedik kérdés, ami a visszaútra vonatkozik: mérnöki feladvány, csakis a tudósok és az elkövetkező évek műszaki fejlődése adhat rá választ.

Összességében emberi kolóniák létrehozása (Naprendszerünkben) egyelőre meghaladja tudásunkat és felkészültségünket. Ugyanakkor küszöbön áll ennek kivitelezése. Az amerikai NASA, a kínai CNSA és az orosz RKA mellett (ezek jelenleg a legnagyobb űrügynökségek) a milliárdos Elon Musk is elkülönített már bizonyos pénzforrásokat (vagy legalábbis tervbe vette) egy jövőbeni Mars utazáshoz. Jelenleg azonban még az odaút és a landolás is feladja a leckét, nem beszélve a telep kialakításáról és fenntartásáról, illetve az említett pszichológiai problémák kivédéséről.

 

Ami egy esetleges űrkolónia kialakítását illeti ...

Fontos, hogy egy ilyen telep biztosítani tudja a kolónia lakói számára a földihez hasonló életritmust, vagyis a munka, szórakozás, pihenés hármasát. Pszichológusok szerint ugyanis csak a motivált, célokért küzdő, konstruktív módon lekötött közösségek lehetnek működőképesek. Biztosítani kell tehát az ott élők számára a napi teendőket, feladatokat csak úgy, mint a szórakozás, kikapcsolódás, sőt testmozgás, sport illetve pihenés lehetőségeit is. Ha nem tudunk futni, mozogni, sportolni, akkor hosszú távon lelki és testi problémák is kialakulhatnak. Ha nincs szórakozási lehetőség, általános depresszió alakulhat ki. Kellenek tehát edzőtermek, futópályák, sőt mozik, színházak, játéktermek is. 

Mindezek kialakítása azonban nem is olyan egyszerű feladat, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy az egész komplexumban azonos életfeltételek szükségesek (levegő, hőmérséklet ... stb), miközben a hely igencsak korlátozott. Sokan ezt egy búra alatt kialakított "város" létrehozásával képzelik el (bár egy ilyen "búra" kialakítása mind anyagában, mind műszaki megoldásaiban problémát jelent jelenleg).

Mások úgy gondolják, hogy több, egymással folyosókkal, járatokkal összekötött kabinrendszer-szerű komplexum volna ideális, mely lábakon állna. Egyes helyiségek alvásra szolgálnának, mások munkahelyekként funkcionálnának, és lennének sport, illetve szórakozás céljaira kialakított kabinok is. Az ilyen megoldáshoz mintát nyújthatnak egyes mélytengeri telepek, antarktiszi kutatóbázisok vagy űrállomások. Fontos az energia-termelés biztosítása és érdemes gondolni az élelem-előállításra is (melyhez külön épületek szükségesek). Leginkább egy körszerűen kialakított, sok helyiséges, bővíthető telep tűnik ideálisnak. Gondolni kell a vezetésre, sőt valamiféle belső rendfenntartó szervezetre is, mely szükség esetén fellép a rend érdekében. Az is előremutató ötlet, ha eleve kettő, vagy három külön kolónia készül, melyek közt idővel cserélődhet a személyzet (változatosság biztosítása). 

Az elmondottak dacára az állandó, évekig vagy évtizedekig való bezártság, az ugyanazon emberekkel való kényszer-együttélés, a szabad levegőtől, természettől való elszakadás óriási próbatételt jelenete és egyes szociológusok, pszichológusok szerint törvényszerűen előbb-utóbb végzetessé válna. Ahogyan az emberi történelem megmutatta: a háborúk örök részesei históriánknak. 

Itt azonban még nem tartunk. Jelenleg csak tervezgeti az emberiség a Mars meghódítását, miközben annak kitűzött időpontját egyre messzebbi és messzebbi dátumra tologatja.