Kezdőlap             Blog             Filmek             Történelem             Adattár             Kapcsolat            

Filmek, érdekességek, kultúra és a történelem honlapja.
Filmelemzések és történelmi jegyzetek, Harmat Árpád Péter tollából

A legnagyobb falak Földünkön

A legnagyobb falak Földünkön

/Harmat Árpád Péter/

 

Az emberiség mindig is emelt falakat saját védelme érdekében. A legelsők az ókorban létesültek, például Kínában (kínai Nagy Fal) illetve Mezopotámiában ahol városállamokat védelmeztek (Babilon falai). Ugyancsak jelentős volt a Római Birodalom limes vonala, mely néhol valódi falrendszereket jelentett (pl. Hadrianus fala Skóciában). Később jött a középkor, amikor az egyes városok a portyázó rablóbandák ellen való védekezésül kényszerültek komolyabb falak megépítésére.

Végül elérkezett a XX. század és a vasfüggöny korszaka, amikor például 1961 augusztusában Walter Ulbricht (NDK vezető), valójában Nyikita Hruscsov parancsára megkezdődött a berlini fal megépítése. A híres fal 28 éven keresztül és 155 km hosszan választotta el a város keleti és nyugati részeit, a hidegháborút szimbolizálva. 

Azt hihetnénk, hogy mai modern világunkban már nem találunk országokat, népeket elválasztó hatalmas falakat, ám nem ez a helyzet. A falak építésének új korszakába léptünk, megint bolygónk több pontján készülnek falépítésekre. Donald Trump például nem régiben ígérte meg az amerikaiaknak, hogy megválasztása esetén elrendeli egy óriási betonfal megépítését hazája és Mexikó közé (megakadályozandó a déli területekről Amerikába történő illegális határátlépéseket). Ugyancsak falat terveznek a franciák Calaisnál a migránsok ellen és Ceutában (Marokkó) ma is áll egy 6-8 méteres kerítésrendszer Spanyolország Észak-afrikai birtokai és a kontinens többi része között. Ez a szögesdrót akadály hárítja el ma a legtöbb áttörési (átmászási) kísérletet az egész világon.

A SZAHARAI FAL

A Marokkó által 1979 -ben megszállt Nyugat-Szahara keleti részén a szahravik saját országot kiáltottak ki (Szahravi Arab Demokratikus Köztársaság). A két terület között Marokkó 1980 -ben egy 2700 km hosszú falat emelt (ez a Berm-vonal). A szahravik saját fegyveres szervezetet hoztak létre, a Polisarió Frontot, mely 1991 -ig harcolt területeiért. Ám az utóbbi 27 évben nem voltak számottevő fegyveres összecsapások.  

Ám a legnagyobb, leghosszabb és legjobban őrzött falrendszer ma Izraelben található a zsidó – palesztin területek közé megépítve, a legmodernebb térfigyelő rendszerekkel felszerelten.

A LEGNAGYOBB: AZ IZRAELI FALRENDSZER

Az izraeli kormány 2002 júniusában, vagyis a két évvel korábban megkezdődő Izrael elleni palesztin felkelés (azaz intifáda) elmérgesedésekor döntött arról, hogy védőfallal korlátozza a palesztinok átjárását Ciszjordániából a zsidók lakta Izraelbe. A falrendszertől az öngyilkos merényletek számának csökkenését remélték. A fal építése megkezdődött tehát 2002 nyarán és az első eredmények pozitívnak mutatkoztak. 2002  és 2009 közt kevesebb, mint harmadára csökkentek a bombamerényletek Izraelben, ami miatt az izraeli közvélemény többsége a mai nap támogatja  a fal megtartását, korszerűsítését és őrzését.

Nézzük az adatokat: a fal jelenleg (2016-ban) már mintegy 708 kilométer hosszan kanyarog a zsidó – palesztin területek közt (de bővítése folyamatosan zajlik). Egyes szakaszai elemenként megalkotott és elemenként helyükre emelt vasbeton részekből állnak, melyek 8 méter magasra nyúló folyamatos falat alkotnak és néhol őrtornyokkal ellátottak (a fal tetején pluszban szögesdróttal kiegészítve). A falszakaszok be vannak kamerázva, így a hatóságok minden egyes átmászási kísérletről tudnak és néhány percen belül a helyszínre sietnek a fal mentén futó járőr utakon. Ilyen esetekben a fegyveresek azonnal közbelépnek és lekényszerítik a vállalkozó szellemű palesztinokat. Sok helyen a falat egyszerű drótkerítés jelenti, megmászhatatlan kivitelben, folyamatos járőrözésekkel kiegészítve a védelmet.  A fal 2002 nyara óta épül, folyamatos karbantartás, kiegészítés, nyomvonal korrekció és javítgatások, korszerűsítések mellett. Bizonyos helyeken úgynevezett „checkpointok” azaz ellenőrzött átkelőhelyek vannak kialakítva, ahol az izraeliek lehetőséget adnak az ellenőrzött, törvényes átjutásra.

EMBERI ÉS JOGI PROBLÉMÁK

A fallal kapcsolatban a legnagyobb problémát az okozza, hogy nem az ENSZ által 1949-ben megállapított határvonalon, húzódik - az úgynevezett „zöld vonalat” követve - hanem attól jelentős mértékben eltérő módon, önkényesen megállapított nyomvonalon halad. A Palesztin Hatóság kezdetektől jelezte, hogy a falrendszer önkényesen kacskaringózik Ciszjordánia területén, mégpedig kisajátított magánbirtokokon áthaladva, miközben körbekerít palesztin városokat és falvakat, sőt van olyan hely, ahol elválasztja a gazdákat földjeiktől és ivóvízforrásaiktól.

A Hágai Nemzetközi Bíróság 2004-ben foglalkozott először a kérdéssel, ám csak „tanácsadói véleményt” fogalmazott meg. Ez alapján noha Izraelnek joga van saját országában falat emelni, ennek a kerítésrendszernek az ENSZ által megállapított nyomvonalon szabadna haladnia. Válaszul az izraeli kormány a legfelsőbb bírósággal mondatta ki a falépítés jogszerűségét és folytatását. Ma kijelenthető: az arabokat és zsidókat elválasztó hatalmas betonfal látványos szimbóluma az izraeli konfliktus elmérgesedő és békét csekély eséllyel kínáló jellegének.

A GÁZAI FALAK ÉS ALAGUTAK

A világ nagyobb része elítéli az építmény létrehozását, és jelenleg úgy tűnik: bár Ciszjordániában valóban csökkenti némileg a terrorizmus veszélyét, a szomszédos Gázában az izraeli korridornak nincs hatása a történésekre. A második intifáda harcai alatt halt meg 2004 –ben Arafat és erősödött meg a megegyezést el nem ismerő, - sőt Izrael létjogosultságát is tagadó - Hamasz. A radikális szervezet 2006 –ban a palesztin választásokat is megnyerte, amivel hosszú időre biztosította, hogy szóba se kerüljenek a béketárgyalások Izraellel. A 2007 -2009 közti időszakban Gáza lett a harcok központja, melyet Izrael blokád alá is vont, sőt 2009-ben katonáival be is vonult egy időre, hogy megsemmisítse a Hamasz rakétakilövő állásait. A Gáza körüli blokád 2009 után is állandósult, sőt 2012 –ben ismét szóba került Izrael bevonulása a területre, amikor a Hamasz Fadzsr-5 tipusú iráni rakétákkal kezdte lőni Dél-Izrael városait.

Jelenleg az izraeli-palesztin viszony nem ad sok okot a bizakodásra. Az Izraellel korábban sikeres tárgyalásokat folytató – 1994-es Gáza-Jerikó egyezményt is tető alá hozó - mérsékelt Fatah, - az utóbbi években végzetesen meggyengült saját népe körében. A radikális szervezet 2014 májusában egységkormányt teremtett a háború-párti, radikális Hamasszal. Ezzel 2014 -re gyakorlatilag minden hatalom Gázában a Hamasz kezébe vándorolt. (Az Izraellel történő béketárgyalások felújítása szinte reménytelenné vált.) A helyzet romlását mutatja, hogy 2014 július 8 -án a gázai övezet Hamasz harcosai nagyarányú rakéta-támadásokat kezdtek Izrael ellen. Július 8 és 17 közt a palesztinok közel 1400 Kasszám-rakétát lőttek ki Tel-Aviv irányába. Bár a világ legfejlettebb rakétaelhárító rendszere, a "vaskupola" elnevezésű izraeli fegyverzet-rendszer a kilőtt palesztin rakétáknak már 80-90 százalékát is meg tudta semmisíteni (jobb találati arányt elérve, mint 2012 -ben), mégis sok töltet csapódott polgári területre. Izrael válaszul légitámadásokkal reagált, majd 2014 július 17 -én szárazföldi támadást indított Gáza ellen. Erre utoljára 2009 januárjában volt példa. A 2014 nyarán induló izraeli támadás legfőbb célja az Izrael területére kifutó földalatti alagutak megsemmisítése és a Hamasz fegyverzet-állásainak megszüntetése. Az alagutak mára kulcskérdéssé váltak, hiszen a Hamasz ezeken keresztül tud öngyilkos merénylőket küldeni Izraelbe, illetve fegyvereket tud kapni külföldi támogatóitól. Egyes járatokban autókkal is lehet közlekedni. Bonyolult hálózatukat alig lehet felderíteni, és folyamatosan jönnek létre az újabb és újabb járatok. A válság elmélyülni látszik, és úgy tűnik, hogy a palesztin-izraeli viszony 2017 folyamán sem valószínű, hogy javulni fog.

Úgy tűnik, napjainkban újra a falak, kerítések, alagutak korát éljük, melyben a számtalan konfliktus legtöbbje sajnos nem a megoldások felé tart. Kérdés, hogy a modern "falépítések" mennyiben képesek javítani a problémákon?

 

Harmat Árpád Péter

 

***