Kezdőlap             Blog             Filmek             Történelem             Adattár             Kapcsolat            

Filmek, érdekességek, kultúra és a történelem honlapja.
Filmelemzések és történelmi jegyzetek, Harmat Árpád Péter tollából

Lángoló Mississippi - Mississippi Burning (1988)

Lángoló Mississippi - Mississippi Burning (1988)

 

Alan Parker - a Madárka és az Evita rendezője - 1988 -ban sokkoló krimivel lepte meg a mozirajongókat, mely egy megdöbbentő és igaz történetre épült. Mintegy 54 évvel ezelőtt, 1964 június 21 -én, az amerikai Mississippiben három polgárjogi aktivista tűnt el - Michael Schwerner, James Cheney és Andrew Goodman - akik egy feketék ellen elkövetett ügyben (templomuk felégetése miatt) nyomoztak az államban. Holtestjeik hetekkel később kerültek elő. A fő gyanúsítottak a helyi Ku Klux Klan tagjai lettek. (A Kuk Klux Klan egy 1865 -ben alapított, titkos, fajgyűlölő szervezet, mely még napjainkban is működik)

A három férfi megölése miatt 1965 -ben indított nyomozást, a helyszínre küldött FBI ügynökök kezdték meg, amit a helyi lakosság - de főleg a hatóságok (a helyi seriff és helyettese) - kifejezetten ellenségesen szemléltek. A nyomozókat munkájuk közben többször meg is fenyegették, majd fellángoltak a helyi ellentétek feketék és fehérek közt. Az utcákon fekete tüntetések zajlottak, miközben a Ku Klux Klan fehér csuklyás "harcosai" a színesbőrű lakosság templomait, házait gyújtotta fel. Mississippi állam lángba borult. Végül az FBI emberei - belső információk, és a klán-tagok megosztása révén - felülkerekedtek és leleplezték a gyilkosságok végrehajtóit. Kiderült a seriff-helyettes is részese volt a bűncselekménynek. A kegyetlenségek elkövetői 7 és 10 évet kaptak, ám Edgar Ray Killen - a helyi Ku Klux Klan vezetője (aki a gyilkosságokra utasítást adott és aki azokat megtervezte) egész élet rács mögött töltötte. Éppen a napokban, 2018 január 11 -én halt meg cellájában (92 éves korában).

A Lángoló Mississippi egy érdekes és hatásos film, melynek kiváló a rendezése és amelyben kiemelkedő alakítást nyújt, a Szakaszból ismert Willem Dafoe és a számtalan alkotásban bizonyított Gene Hackman. A történet visszaadja az eredeti sztorit, a film lendületes, gyors tempójú, a feszültségfokozás hibátlan. A néző valóban ott lehet a 60 -as évek déli államaiban, szinte bőrén érezheti a fajgyűlölet fojtogató atmoszféráját.

A nyomozás fokról - fokra fedi fel a körülményeket: a Ku Klux Klán kiterjedtségét, hierarchiáját, vezetőinek, tagjainak kilétét, gyűléseik rendszerességét. Lelepleződik végtelen gonoszságuk, hidegvérű kegyetlenségük, amivel ártatlan embereket vernek meg (és gyilkolnak le) rendszeresen, csupán bőrszínük miatt. A filmben Hackman alakítja azt a déli származású FBI ügynököt, aki megpróbál választ találni  arra a kérdésre, hogy honnan ered ez a végtelen gyűlölet? "Ha egy négernél sem vagy jobb, akkor kinél vagy jobb?"

A történet a morális kérdések feszegetésekor túllép egy egyszerű krimi keretein és komoly üzeneteket fogalmaz meg: a feketéket gyűlölők valójában saját jelentéktelenségük, kudarccal teli, sivár életük elől próbálnak meg elmenekülni, amikor egy még náluk is rosszabb helyzetben lévő réteget bántalmaznak. Így azt érezhetik: szabadon uralkodhatnak egy még náluk is kiszolgáltatottabb csoporton, akiket büntetlenül bánthatnak és így úgy érezhetik, feljebb kerülnek a társadalmi ranglétrán. A film nem szájbarágósan, de megvilágítja mindezt.

A Ku Klux Klan kezdetben a négerek, később már a zsidók (a polgárjogi mozgalmakban nagy arányban tevékenykedtek zsidó aktivisták), napjainkban pedig már a katolikusok (spanyol ajkúak) ellen is megfélemlítéssel lépnek fel. Gyakorlatilag csak a több generációs amerikai, fehérbőrű, protestáns felekezetekhez tartozó, istenfélő, konzervatív - nacionalista amerikaiak tartozhatnak a klánba. 

A filmben szereplő klán tagok közül kiemelhető Michael Rooker alakítása, aki a fanatizált verőember és gyilkos archetípusát jeleníti meg olyan módon, hogy az ember ereiben meghűl a vér. Érdekes az Anderson ügynök (Gene Hackman) és Pell kisasszony (Frances McDormand) közt kialakuló vonzalom is, mely megmutatja: nem minden déli ember szívében volt fajgyűlölet akkoriban. Még ott, a gyűlölködés világában is akadtak emberséges lakosok, akik nem értettek egyet a kereszt égetésekkel, a csuklyákban elkövetett gyáva gyilkosságokkal. 

A Lángoló Mississippi egy akciódús, izgalmakkal teli, morális kérdéseket feszegető és fontos mondanivalókat tartalmazó film a 60-as évek Amerikájáról, ahol az emberek szívében a fajgyűlölet és az emberség vívott harcot egymással. Ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel ez a korszak, akik szeretnék megérteni a fagyűlölet mechanizmusát és akik szeretik a valóságra épülő, feszült és izgalmas történeteket.

Értékelésünk: 7,5 / 10