Kezdőlap             Blog             Filmek             Történelem             Adattár             Kapcsolat            

Filmek, érdekességek, kultúra és a történelem honlapja.
Filmelemzések és történelmi jegyzetek, Harmat Árpád Péter tollából

Érkezés - Arrival (2016)

Érkezés - Arrival (2016)

 

Az Érkezés, tipikus Villeneuve-film: érdekes és iszonyúan lassú. Denis Villeneuve az utóbbi évek egyik nagyon felkapott filmese lett, pedig nem biztos, hogy a nagyközönség egésze annyira odáig lenne sajátos stílusáért. Amiért mégis népszerű az a jó érzékű témaválasztása, amit - el kell ismernünk - valóban zseniálisan csinál.

A 49 éves kanadai rendező alkotásai bár intellektuálisak (vagy legalábbis gyakran annak tűnőek) és elgondolkodtatóak is, ám ugyanakkor végtelen lassúak és vontatottak. Úgy is fogalmazhatunk, hogy Villeneuve egy dolgot biztosan nem tud: lendületes, fordulatos és jó tempójú filmeket készíteni. Ez pedig sajnos érezhető volt már a „Fogságban”, a „Felperzselt föld” és a „Sicario” című művekben is (annak ellenére, hogy például a Sicariot sok kritikus az egekig magasztalta, és így a drogügynökökről szóló alkotás 2015 egyik túlértékeltebb filmje lett). Aztán jött az „Érkezés” és Villeneuve megmaradt a bevált klisénél: lassú, vontatott művet készített, de ezt nagyon érdekes témaválasztással ellensúlyozta.

Napjainkban sajnos általános tendencia lett a művészi jelleg érzetének lassabb tempóval történő kialakítása. Egyszerűbben fogalmazva: a rendezők egy része „rájátszik” arra, hogy ha egy film lassabb tempójú, statikusabb képekkel teli és visszafogottabb kialakítású, akkor a sok Blockbuster-akciófilmmel szembeállítva rögtön művészinek és intellektuálisnak is tűnik. Pedig ez nem igaz: az igazán jó film tud úgy is elgondolkodtató (és intellektuális) lenni, hogy közben megmarad lendületessége és izgalmassága. Na, ez az amit Villeneuve (egyelőre) nem tud, és népszerűségét nézve úgy tűnik már nem is akar. Ráállt erre a stílusra, mert úgy érzi ez bevált és vevők rá a nézők. És az a helyzet, hogy részben igaza is van: a filmrajongók egy része valóban vevő minderre. De, ha így is van, érdemes hozzátennünk: csak az nézze meg ezt a filmet (az életéből rááldozva két teljes órát és egy néhány ezres mozijegyet), aki valóban szereti az „alacsony vérnyomású”, vontatott, belassított filmeket, melyek közt az „Érkezés” azért egy jól összerakott és érdekes témát boncolgató alkotás (ezt el kell ismerjük). Egyébként meg igenis kellenek a színvonalas sci-fik (mint villany a tanyára), hiszen ebben a műfajban rengeteg a gagyi, és meglehetősen felhígult a kínálat.

Az „Érkezés” Ted Chiang novellájából készült és kétségtelenül a 42 éves Amy Adams„jutalomjátéka”. Némi kárpótlás a gyönyörű színésznő számára a sci-fi "csemegében" való szereplés a sok évi mellőzöttség után, miként a leszállóágba került (és Bourne –ként nem túl sokat hozó)  Jeremy Renner is visszatérő lehet általa, hisz valóban nagyot alakít a filmben. A mű elgondolkodtat bennünket: mi van akkor, ha nem vagyunk egyedül a világmindenségben és egy másik civilizáció egyszer csak ellátogat hozzánk? Tudunk majd velük kommunikálni? Ha igen, mi lesz a közös nyelv? Ellenségesek lesznek velünk, vagy barátságosak? Hogyan várható a találkozás? És a legfőbb kérdés: mi lesz, ha nem értjük majd őket, vagy ami még rosszabb félreértjük szándékaikat? Villeneuve filmje ilyen kérdéseket boncolgat, nem mindig megnyugtató válaszokat sejtetve, sajátos zenei kísérettel, színvonalas színészi játékkal. Közben felveti: lehetséges, hogy egy hasonló jövőbeni helyzetben csupán egy-két emberen múlik majd minden, talán éppen olyanokon, akik egyedülikként fejtik meg egy teljesen idegen civilizáció jelzéseit. 

Az "Érkezés" legfőbb értéke, hogy szakít a korábbi hasonló filmek kliséivel, még az idegenek sem humanoid-szerű lények (de hogy igazából pontosan mit is akarnak tőlünk, végig nem derül ki számunkra). A film kicsit új világot teremt a néző számára, még ha lassú, formaszegény képi világba "csomagolva" is. (Előzetes: ITT)

Az "Érkezést" főként a lassabb tempót szerető nézőknek ajánljuk, illetve az UFO mániásoknak, az összeesküvés-elméleteket kedvelőknek, és mindazoknak, akik az 1997-es Kapcsolat óta várnak egy újabb "sci-fi csemegére"

... ám ...

megfontolnánk megtekintését a gyorsabb gondolkodást megkövetelő, tempósabb filmekhez szokott, szofisztikáltabb ízlésvilágú és gazdagabb kép-, és ingervilágot szerető filmrajongók helyében. Értékelésünk - kizárólag Amy Adams játéka miatt és az érdekes történetet elismerve - feljebb kerül közepesnél és így 5-6 helyett 7,5 lett!

Értékelés: 7,5 / 10